Byblos's books

Just another WordPress.com site

Életadó ételeink

Ha nagyon akarnánk, akár botránykönyv is lehetne. Botrány a világ élelmiszergyártói, -forgalmazói, a táplálkozási szakemberek, orvosok, fitneszguruk és még sorolhatnánk kikkel szemben. Mégis, inkább olyan könyv ez, amit legalább egyszre olvasni kell mindazoknak, akiket egy kicsit is érdekel, hogy a táplálkozáson keresztül hogyan tehetők kiegyensúlyozottabbá a mindennapok.

Michael Pollan: Életadó ételeink – Túlélőkönyv fogyasztóknak

Most karácsony és újév után különösen aktuális egy kicsit elgondolkodni azon, hogy hogyan is dobjuk le azt a néhány alattomosan – és persze rajtunk kívülálló okok miatt – ránk kúszott kilókat. Arról nem is beszélve, hogy biztosan sokak újévi fogadkozásai között szerepel a fogyás, a testmozgás fokozása, illetve a természetesebb és/vagy egészségesebb étrendre való áttérés.

Helyben is vagyunk.

Ki ne tudna felidézni néhány trendet az elmúlt évek, évtizedek étkezési és fogyókúrás trendjeiből!

Manapság már akkora a „választék” az egészséges és fogyókúrás módszerek terén, mint amekkora íz és gyártóválasztékkal találhatjuk szembe magunkat a joghurtos pultnál.

Még emlékszem arra, amikor az elhízás, az egészséges táplálkozás zászlóvivője a zsír- és kalóriaszegény ételek, a „light”-ok voltak. Pl. Norbinál is. Aztán ő váltott, s a zsírral készített pacalpörkölt, meg az édességek éppúgy a fogyasztható étkek listájára kerültek, mint a zöldségek és a sovány húsok, halak. Csak nem mindegy, hogy mikor fogyasztjuk őket. Mondta.

Nem sokkal ezután vagy már ezzel párhuzamosan az Omega 3 jótékony hatásáról szóltak a hírek, reklámok, s már a háztáji tyúkok sem hagyomány tojást tojtak, hanem aranytojást Omega 3-ban gazdag tojást. Eddig is benne volt a tojásban ez az omega-izé vagy újonnan került bele?

S ha ez jó, hogy benne van, mi, akik e nélküli tojásokból készített reggelik, sütemények, galuskák fogyasztása mellett nőttünk fel, valamilyen (hiány)betegségben szenvedünk?

Bárhogyan is nézzük, a táplálkozástudomány mára már önálló tudománnyá fejlődött, így egyre nehezebb laikusként leigazodnunk benne, különösen ha tudatosan és hasznosan szeretnénk összeállítani az étrendünket.

Egyre nehezebb eligazodni ebben a világban is, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a táplálkozástudomány éppen aktuális dicshimnuszai, szupermódszerei éppúgy ki vannak téve a divat kényének, valamint a politikai és gazdasági lobbinak. Nem hiszed?

Akkor épp elérkezett a pillanat, hogy soron következő hétvégi pihenődet a Nyitott  Könyvműhely 2010 évvégi újdonságával félrevonulva töltsd.

Hidd el, megéri. … még akkor is, ha különösebben nem fordítasz gondot  arra, hogy mit, mennyit és mikor egyél.

Michael Pollan ugyanis igencsak érdekfeszítően, “szerte- és mélyreágazóan” dolgozta fel a mindennapi betevőink mikro- és makrokörnyezetét. A nutricionizmus korának fából vaskarikáiról, népbutító áltudományos tutitippjeiről kíméletlenül lerántja a leplet, s megigézve forgatod a lapokat, hogy a kőkemény üzleti érdekek mentén kialakított tudományosnak beállított álláspontok, hogy hullanak alá az étkezésünk miatt  bennünket mérgező anyagok katlanába.

Életadó ételeink című könyv megdöbbentő felvetései mellett azonban hatékony, praktikus tanácsokkal is szolgál Pollan az olvasóknak. Persze, hisz nem ér csak kritzálni, gyerünk, elő a farbával!

 „Fogyasszon ételeket. Ne túl sokat. Főleg növényeket.” 

Pusztán ennyi lenne a  helyes táplálkozás titka? Igen is, meg nem is.

Igen, ezek a legfontosabb szabályok. Ám ezen túl nagyon nem mindegy, hogy mit eszünk, vagyis, hogy mit értünk „étel” alatt? Milyen élelmiszerek tekinthetők hasznosnak és hatékonynak, és melyek lennének a kerülendők?

De ne gondold, hogy ez is egy olyan módszer, ami megmondja, hogy ezeket edd, azokat ne. A hangsúly azon van, hogy légy körültekintőbb és igényesebb mindennapi étkeid összeállításakor, akarj többet tudni választott ételeid “múltjáról”, mértékkel egyél, s tanulj meg nem bedőlni a “fitnesz“, ‘wellnesz“, “natúr” és még kitudja mennyi hangzatos szlogennel-cimkével ellátott ételeknek.

… s ha sikerül szükség szerint módosítanod az étkezéseden, ez válik napi rutinod részévé, hát nem kell drasztikus fogyókúrákat csinálnod, mert egy-egy kicsapondás sem fog nagy kárt tenni, ráadásul nem kell örök életedre sóvárognod “persona“-non-grata, de igen ízletes életek iránt.

Mindezek után most stílszerű lenne az egészségre, annak megőrzésére apellálnom, hisz’ minek a sanyargatás, ha nincs érdemi haszon. De nem teszem.

Egyrészt azért  hangsúlyoznám ezt, mert amit érdemes kivesézni az egészség témakörében, azt Michael Pollack megteszi, másrész azért, mert itt egyáltalán nincs  szó sanyargatásról. Arról van szó, hogy megtaláld magad is azokat a táplálékokat, a melyek számodra a leginkább megfelelőek – hosszú távon természetesen – az egészséged megőrzése érdekében. De a rövid távot is túl kell közben élni!

Ehelyett inkább azt hangsúlyoznám, hogy egy kedvezően, netán optimálisan összeállított táplálkozás mind mennyiségben, mind az étkezések számában, mind pedig a szükséges energiaforrások vonatkozában hozzá tud segíteni ahhoz, hogy a nap minden szakában legyen elegendő energiád ahhoz, amit csinálsz, energiatartalékaid pedig ne arra menjenek el, hogy “mérgező” anyagokat bontsanak le. 

Nem hiszed? Próbáld ki!

 Egy soron következő, mondjuk kiadós vasárnapi ebédnél tégy próbát. Legyen a menü, mondjuk, a következő (A képek csak “díszletek” :-():

  • Húsleves tésztával, netán kevés zöldséggel
  • Rántott/sült sertéshús burgonyával (hasáb, püré, stb), netán savanyúság
  • Egy szelet torta

 

 

Ezt követően hétről hétre változtass egy-egy eleme. Az első héten mondjuk a burgonyát salátamixre, a másodikon a tortát pl. 1-2 gombóc fagyira, a harmadikon változtasd meg a tészta-zöldség arányt a levesben, aztán pedig pl. a húst rántott/sült verzió helyett grillezve próbáld. (S ha valamit nem szeretnél ezekből, hát cseréld ki olyanra, amit szeretsz és könnyebb, mint az általam javasoltak.) 

 

 … és figyeld meg, hogy étkezés után hogyan alakul a vitalitásod.

Michael Pollan könyve igazi telitalálat. A táplálkozástudomány kusza őserdeiben rendet vág még a járatlan olvasóknak is, miközben tudományos igényessége miatt a szakemberek számára is izgalmas és értékes olvasmányt kínál, s mindezt humoros stílusban.

 

 

A könyv fülszövege, a Molyos értékelés, egyéb olvasói véleményekkel és idézetekkel itt érhető el.

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2010
Fordító: Kelemen László
Eredeti cím: In Defense of Food – An Eater’s Manifesto

Reklámok

2011/01/19 - Posted by | Nyitott Könyvműhely | , , , , , , , ,

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: