Byblos's books

Just another WordPress.com site

Az elektromos Stanton

Philip K. Dick: Az elektromos Lincoln (We can build you, 1962)

Agave Könyvek

Érdekes, hogy a könyv ezt a címet kapta. Ilyen erővel a másik meghatározó személyről is kaphatta volna: Az elektromos Stanton. Mégis, a szereplő történelmi szerepét és helyét tekintve az első cím a helyes.

Lincolnról sokat nem kell mondanom. Szinte mindenki tudja kicsoda. De Stanton, vagyis Edwin M. Stanton, amerikai jogász és politikus, aki az amerikai polgárháború idején 1862-1865 között Lincoln Hadügyminisztere volt, Lincoln halála után Johnson elnök alatt az újjáépítés első évében is az maradt, már nem olyan ismert.

Cselekményleírást tartalmaz!

A regény e két személy alapján készült szimulákrum („robot”, szintetikus ember) körül forog látszólag. Ténylegesen egy lány (Pris) és egy férfi (Louis Rosen) nem létező kapcsolatát boncolgatja személyiségzavaron, őrültnek látszó tetteken, üzleteken keresztül.

Az egész regényen keresztül kettő értelmes, megfontolt és tetteikért felelősséget vállaló személy létezik: Stanton és Lincoln. A tökéletes másolatok. Megállapításaik a több mint 100 évvel későbbi Amerikában is helytállóak.

A MASA Társaság egy családi vállalkozás, mely spinéteket (a zongora őse) és elektronikus orgonákat gyárt és forgalmaz. A piacon élesedő versenyhelyzet miatt új termékkel szeretnének a piacra betörni. Az elektronikus szimulákrumokkal. Akik a fenti két példányt létrehozták: egy műszaki zseni Bob és a skizofrén lány Pris, akiben tombol a kreativitás.

Mivel kellő tőkével nem rendelkeznek, így kénytelenek kapcsolatba lépni Pris bálványával, a gátlástalan milliárdos Mr. Barrows-al. Barrows nem akármire készül a majdnem tökéletesre sikeredett másolatokkal, be akarja csapni az embereket, hogy ebből üzleti hasznot kovácsoljon.

Röviden felmerül a kérdés: A szimulákrumok micsodák? Vannak-e jogaik? Megilletik-e  ugyanazok a jogok, mint az embereket? Választ ne várjunk.
Esetleg adhatók és vehetők?  A válasz: Természetesen. A Kormány, Mr. Barrows így gondolják, és a MASA tulajdonosai is csak azért nem bocsátják áruba azokat, mert Mr. Borrows-al nem kívánnak üzletet kötni.

Az író elgondolkodtató, utópisztikus képet fest az 1970-80-as évek Amerikájáról, ahol a Mc-Heston törvény alapján bárkit pszichiátriai kezelésre lehet beutalni, elkezdték a Holdat felparcellázni és a főszereplő képzeletében már 3D-s tévét néz a gyerek.

Fura érzés kerített hatalmába olvasáskor. Nem tudtam eldönteni, hogy egy fejlett múltban vagyunk, vagy egy fejletlen jövőben. A tényeket nézve ténylegesen a ’70-’80 éveket élik a szereplők, fejlettséget nézve túlmutat napjainkon.

És tényleg, Dick már ’62-ben ott járt képzeletben, ahova még mi sem jutottunk el.

A könyv beleillik a kiadónál megjelent PKD könyvek közé. Kulturált megjelenés, laza, szöveggel nem túlzsúfolt oldalak és sajnos 2 darab karakterelütés. 🙂

A történet magával ragadó, érdekes, előre nem kiszámítható fordulatokat tartalmaz. Folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését, de már most látom, hogy nem a legjobb műve az írónak.

Ha ez mond valamit, a 277 oldalas könyv utolsó 210 oldalát egyhuzamban olvastam el.

Mr. X

A könyv fülszövege, a Molyos értékelés, egyéb olvasói véleményekkel és idézetekkel itt olvasható.

Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2010
Fordító: Pék Zoltán

Advertisements

2011/02/04 - Posted by | Agave Kiadó | , ,

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: