Byblos's books

Just another WordPress.com site

A boldogság ára

Számunkra idegen világba, a XIX-XX. századi Kínába kalauzol bennünket  Pearl S. Buck. Az  a Pearl S. Buck, aki 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-díjat kapott. Megérdemelten.

 Pearl S. Buck: A boldogság ára

Tericum Kiadó

 

Pearl S. Buck regénye már 1940-ben megjelent Magyarországon. Akkor “Az édes anyaföld” címmel látott napvilágot a kötet. 2010-ben a Tericum Kiadó jóvoltából új fordításban, de hiánytalan tartalommal ismerhetik meg a mai olvasók az írónő művét.

Cselekményleírást tartalmaz!

A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész.
A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is?
A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség.

Egy olyan könyvet tarthat a kezében az olvasó, amely sajátos módon magával ragad. Sajátos módon, mert a regény alapvetően nem fordulatos, nem izgalmas, cselekményekben gazdag, miközben mégis az, ám számos e jelzőkkel illetett könyvhöz képest még az is monható lenne, hogy egysíkú és lapos. Aki azonban bizalmat szavaz a könyvnek, az maga is beláthatja, hogy ennek a könyvnek éppen ilyennek kell lennie ahhoz, hogy stílusosan izgalmas legyen, s magához bilincselje az olvasót.

Egy családregénnyel van dolgunk, amelyben a szegényes körülmények között élő, huszonéves Vang Lungot kísérhetjük el élete során, mintegy 50 éven át, s szemtanúi lehetünk ezalatt négy generáció mindennapi küzdelmeinek és boldogulásuknak. Igazi fejlődésregény ez, ám a hangsúly kevésbé a személyiségfejlődésen, semmint az életkörülmények és a személyiségváltozás vagy épp nem-változás szimbiózisán van.

Vang Lung a semmiből teremtett valamit, ám nem akárhogyan. Kőkemény munkával. … és dolgos felesége kőkemény munkájaként. Nem számít, hogy az időjárás vagy épp a forradalom teszi őket időnként nincstelenné, a csleekményt  tekintve mindezek csak díszletek, a lényeg továbbra is Vang Lung és családja.

Nem nagyon ismerem a korabeli Kínát, így nem igazán tudom megítélni, hogy mennyire hű a milliő, amelybe a szereplőket és cselekedeteket helyezi az írónő. Elhiszem azonban, hogy ilyen volt Kína akkoriban, hisz az írónő gyakorlatilag Kínában nőtt fel.

A mai korból szemlélve azonban szokatlan az a puritánság, ami minden területen megjelenik a könyvben. A társadalmi viszonyok is igen furcsának hatnak. Vang Lung felesége például éppoly természetességgel szüli meg egymaga a gyermekeit, mintha csak vacsorát készülne főzni a családnak. Reggel még a földeken dolgozik, majd ha elérkezettnek látja az időt hazamegy, magára zárja a szoba ajtaját, s néhény óra múlva karján a gyermekkel jelenik meg, s másnap ismét a földeken dolgozik. Nagyon szokatlan és megszokhatatlan volt a nők alsóbbrendűségének kifejezésődése, s még a regény végén is furcsának éreztem, hogy a leánygyermekeket (majd nőt) “csak” szolgaként titulálják, semmivel sem többetérőként, mint például a földet művelő marha. Az persze már erény, ha a leánygyermek szépséges, mert akkor könnyedén megszabadulhatnak az éhes szájtól – eladhatják egy úrnak ágyasnak.

Eleinte nem szerettem ez a regényt, ám hamarosan olvasni akartam, amikor csak tehettem.  Bár a vége számomra hirtelen és vég nélkül végződött, mégis a regény egésze mély  nyomokat hagyott bennem. Szeretnék még Pearl S. Buck könyveket olvasni. Hihetetlen fejlett  irodalmiaság jellemzi Buckot. Sajnálom, hogy csak most hallottam róla. 

Elolvasva a regényt számomra kifejezőbb az eredeti cím, mint az újabb megjelenéssel kapott, a teljes tartalmat tekintve azonban valahol a kettő között húzódik meg az “igazság”.

A boldogság ára” korabeli kiadása “Az édes anyaföld” megjelenésekor azonnal bestsellerré vált, s a díjak mellett az MGM stúdió 1937-ben filmet is készített belőle. A film főszerepét játszó Luise Rainer pedig játékáért Oscar díjat kapott.

Pearl S. Buck könyveinek fordításai népszerűek voltak Magyarországon is, de a második világháború után nagyrészt feledésbe merültek.

Ha a Tericum jelen kiadványa egyben Pearl S. Buck egyéb műveinek a felkarolását is jelenti, akkor értékes kötetekkel bővülhet a magyar könyvpiac, s tartalmas és élvezetes regényeken keresztül ismerkedhetünk meg a távoli Kína korabeli milliőjével.

Távol-Kelet és/vagy Kína-rajongóknak kötelező olvasmány!

A könyv fülszövege, a Molyos értékelés, egyéb olvasói véleményekkel és idézetekkel itt érhető el.

Kiadó: Tericum Kiadó
Kiadás éve: 2010
Fordító: Szám István
Eredeti cím: The Good Earth

Reklámok

2011/04/30 - Posted by | Tericum | , , , ,

Még nincs hozzászólás.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: