Hyperion

Amikor valóban a lét a tét, s csak egy maradhat….

Dan Simmons: Hyperion

Agave Könyvek

Dan Simmons neve a sci-fi irodalom kedvelői számára igen jól cseng. Művei olyannyira kedveltek a magyar olvasók körében is, hogy a Hyperion immáron másodízben kerül kiadásra. Ezúttal a “sci-fi kiadó“, az Agave Kiadó jelentette meg Hyperiont. Azt a Hyperiont, amely egy négy kötetes science-fiction regényciklus első kötete.  

A Hyperion amolyan ujjgyakorlat Simmonsnak, mintegy bizonyítéka korábbi kijelentésének, miszerint “bármit meg tud írni“.  Emellett a regény különös, különleges szerkezete is említésre érdemes, mivel teljesen egyedi, egyéni. A regény szerkezete Chaucer Canterbury mesék című műve, az angolszász irodalom „alapköve” mintájára épül fel, témája pedig John Keats angol költő személye és élete köré szerveződik, keatsi kérdéseket és problémákat vet fel újra, keatsi motívumokkal és utalásokkal építkezve, sőt, a történetbeli egyik város épp’ Keats-nek nevezte el. E mesteri kavalkád nem csoda, hiszen angol szakos tanárként kedvére, mégis biztonsággal ötvözheti a klasszikus irodalmat a jövő elképzelt világával.

Cselekményleírást tartalmaz!  

Egy pap, egy katona, egy költő, egy tudós, egy nyomozó, egy templomos kapitány és egy diplomata. Hét ember, hét teljesen eltérő életút. S ami közös bennük: a Hyperion. A 29. században az emberiség uralma galaxisokra terjed ki, polgárai gyarmatbolygók százait népesítik be. A Hegemóniát azonban külső és belső veszélyek is fenyegetik: küszöbön áll a háború a barbár számkivetettekkel, miközben az emberi civilizáció életét segítő, kiismerhetetlen MI-k rejtélyes terveket kovácsolnak. A pattanásig feszült helyzetben hét zarándok indul útnak egy peremvidéki bolygó, a Hyperion felé. Úticéljuk a téridő törvényeinek fittyet hányó, legendás Időkripták, és a félistenként tisztelt, rettegett gyilkológép, a Shrike. Heten vágnak neki az útnak, ám közülük csak egy élheti túl a zarándoklatot. Annak az egynek viszont teljesülhet leghőbb kívánsága.

A kötet hat, illetve a kerettörténettel együtt hét története hét különböző stílust mutat be, hét különböző hangon szólal meg.

A történet hősei mintha tévés játék szereplői lennének: csak egy maradhat.

A többiek, mintha csak egy “Leggyengébb láncszem” műsor játékosai lennének, kihullanak. Csak itt nem 1-2 percben tudunk meg infókat a játékosokról, s próbáljuk kitalálni, hogy ki jut el a célig miközben szurkolunk a nekünk szimpatikusnak, hogy ő maradjon. De nem a fődíj vár rá, hanem ő lesz az egyetlen, aki életben maradhat. Mert itt a lét a tét!

Kész ValóVilág, csak épp’ a 29. században és a múlt van “bekamerázva”. A múlt, amely a közös utazásig vezet utat tárja elénk.

Dan Simmons pedig a szálakat mozgató, mindentlátó Nagy Testvér.

Miközben olvastam, kicsit ambivalens érzések voltak bennem. Nem nagyon sikerült belemerülnöm a történet folyamába, a történések környezetébe. Ennél azonban jobban zavart, hogy a szöveget kevéssé alaposan megírtnak éreztem. Ennek az érzésemnek oka lehet azonban az is, hogy ezzel párhuzamosan és ezt követően is olyan könyvekhez volt szerencsém, amelyeket a rendkívül kifinomult írásmód jellemzett. Azt súgta a mű, hogy a  történeten van a hangsúly, s nem az írás módján. De nekem a történet akkor sem volt elég önmagában.

Bár nekem kevésbé jött be ez a regény, a mű maga műfajában mesteri mivoltát tükrözi az, hogy a Hyperion 1990-ben megkapta a sci-fi irodalom “Oscar”-ját, a Hugó-díjat.

Az Agave Kiadó egy a mű előnyére váló újrafordítás után 9 év után adta ki újta Dan Simmons regényét. Emellett a történet, a regényciklus rajongói számára pedig további örömhírt jelent, hogy a regénysorozatból hamarosan film is készül.  Scott Derrickson (Amikor megállt a Föld rendezője) sci-fi mozit készít a népszerű regénysorozatból. A Hyperion és a The Fall of Hyperion című köteteket egy filmben fogja feldolgozni a Hyperion Cantos című mozi a tervek szerint.

A Dan Simmons és a Hyperion rajongók tehát bizakodva tekinthetnek a jövőbe: lesz mit olvasniuk és nézniük, s több “megvilágításban” hódolhatnak idejükkel a sci-fi királya előtt.

 

A könyv oldala mások véleményével és értékeléseivel, valamint idézetekkel a Moly.hu-n itt található.

A könyvet az Agave Kiadó adta ki 2010. november 16-án.